Nyit a Cella Septichora	Pécs Tv - Óbert Krisztina
„Nem hittem, hogy eljutunk idáig” - kezdte beszédét Dr. Ujvári Jenő a Cella Septichora nyitás előtti bejárásán. A jelenlegi állapotokat 2 év kemény munkája eredményezte, melynek folyamatába a látogatók is betekintést nyerhetnek március végétől rövid filmek bemutatásával. Tovább…

Időutazás a föld alatt	Pécsinapilap.hu 2007-03-21
Jövő hétvégétől a nagyközönség előtt is megnyitják a Cella Septichorát, jelentették be szerdán délután a világörökségi helyszínek ünnepélyes átadásán Pécsett. Az új látványosságot április elsejétől 10 és 18 óra között látogathatják az érdeklődök. A teljes projekt mintegy kétmilliárd forintba került. Tovább…

Cella Septichora
A sopianaei temetõ kevésbé szerencsés sorsú építményeit feltárás és dokumentálás után visszatemették, mert megõrzésükre és bemutatásukra a feltárás idején nem volt lehetõség. Ezek azóta is várják, hogy a régész ásója újra felfedezze õket. A legismertebb közülük a Káptalan utca környékén talált Cella Septichora és attól nem messze a VIII. és IX. festetlen sírkamrák. Tovább…

Ez történik most
Hzai pályázati forrásból 2003-2004-ben elkészültek a világörökségi emlékek és környezetük, a védelmi zóna helyreállításának, valamint az ún. Cella Septichora (hét karélyos sírkápolna) feltárásának és bemutatásának engedélyezési tervei. A tervezõ és Pécs/Sopianae Örökség Kht. 2004. év elsõ hónapjaiban nyilvános fórumok keretében biztosította a tervek bemutatását és megismertetését úgy a döntéshozók és a szakma, mint a város lakossága számára. Ezek a széles körben is elfogadott dokumentumok alkották a ROP-pályázat gerincét. Tovább…

Késő római festett ikersír, és festetlen sírkamra
A Megyei Könyvtár udvarán három külön bemutatóhely van, melyek közül kettő a nagyközönség számára is hozzáférhető. A harmadik, elzárt terület a föld alatti közösségi sírhely, vagy kripta, ami a pécsi temető egyetlen olyan része, mely halványan emlékeztethet az ókori Róma föld alatti katakombáira. A római katakombák az I. századtól fogva temetkezési és szertartási helyek is voltak, az üldözött keresztények számára szolgáltak menedékül. A nálunk található közösségi sír azonban kis méretű, és csak a halottak számára készült, valószínűleg a IV. században. Tovább…

XIII. sz. sírkamra - Ókeresztény sírkápolna
Az Apáca utca 14. szám alatti Ókersztény sírkápolnát Fülep Ferenc, Burger Alice és Kováts Valéria régészek ásták meg néhány évtizeddel ezelőtt. Műemlékvédelmi okokból a kápolna fölé védőépületet emeltek, megóvva a falakat az időjárás káros hatásaitól. A bejárat melletti falon 1600-1700 éves téglák látha-tók egykor élt emberek kéznyomaival és kutyalábnyomokkal. Szintén az épületen kívül látható egy nyeregtetős téglasír, ami a leggyakoribb sírtípus a IV. századi temetőben. Tovább…

Ókeresztény mauzóleum
A mauzóleum az ókor óta ismert építészeti fogalom, Mausolosról kapta a nevét, arról a személyiségről, akit felesége egy díszes hatalmas épületben temetett el Halikarnassosban Kr. e. 350 körül. A legismertebb római kori mauzóleum a ravennai nagy Theodorik mauzóleum. A pécsi ókeresztény mauzóleum 1975-ben, a pécsiek kedvelt vízlépcsője helyén került elő, amikor azt elavult műszaki állapota miatt lebontották. Szerencsére a vízlépcső alatt évszázadokig rejtve maradt ókeresztény sírkápolna megtalálása kárpótolta még a vízlépcső "szerelmeseit" is. Az 1975-76-ban folyt feltárást rekonstrukció és a falfestmények restaurálása követte, amelynek eredményeként ma látogatható ez a IV. század végén épült egyszerű, egyhajós, keletre tájolt kis ókeresztény templom és az alatta épült sírkamra. A romok közt talált - 350-375 között vert - pénzérmék határozzák meg a sírépítmény építési idejét. Tovább…

II. sz. Korsós sírkamra
A Szent István tér középső részén, a Bazilika főhomlokzatának a tengelyében megőrződött sírkamrát 1939-ben tárták fel. Az épületet először a 18-19. század fordulóján mélypince építésekor találták meg, de akkor feltárására nem került sor. A mészkőből épült kétszintes sírkamra eredetileg téglából épített dongaboltozata beomlott állapotban került elő. A sírkamra felett álló cella memoriae alapfalai maradtak fenn. A felszín alatti sírkamra temetkezési hely volt, míg a kápolna szertartások helyszíne lehetett, illetve itt emlékeztek meg az elhunytról halála évfordulóján. Tovább…

I. sz. Péter-Pál sírkamra
Az ókori Pécs-Sopianae legismertebb emléke az I. számú, vagy Péter-Pál sírkamra. 1780-ban került elő a Székesegyház előtti tér rendezése során. Fölötte a középkorban egy kápolna és könyvtárépület állt, amit Pécs egyik legjelesebb püspöke, Szatmáry György építtetett az 1500-as évek elején. A török korban és a visszafoglalás során lepusztult építményt kívánták újraépíteni, amikor is rábukkantak a festett sírkamrára. Klimo György püspök és tudós kanonokja Koller József felismerték, hogy az ókeresztény korból származó építmények az egyetemes európai kultúra fontos és megtartandó emlékei. Tehát lebontották a sírkamra fölött levő reneszánsz palotát és könyvtárépületet, helyette mintegy 20 m-re Nyugatra egy újat építettek, majd a nagyközönség számára is megnyitották a sírkamrát. A sírkamra további sorsához tartozik, hogy a XX. század elején a Székesegyház víztelenítésére épített árok mélyítése kapcsán modern védőburkolatot kapott. Ez az új védőépület új veszélyt jelentett a falfestményeknek: a megmaradó szerkezet fa részeire rátelepült gombák, mikroorganizmusok megtámadták a freskókat. Tovább…

Egy kis történelem...
Sopianae városát a rómaiak alapították a 2. században, mikor a Dunántúl a Római Birodalom Pannonia provinciája volt. A név a mocsarat jelentő kelta „sop” szó többesszámából eredhet. Sopianae központja ott volt, ahol ma a Postapalota áll. A római vízvezeték egyes részei a mai napig láthatóak. Mikor Pannóniát négy részre osztották, Sopianae lett a Valeria nevű kerület fővárosa. A 4. század első felében itt is elterjedt a kereszténység. Az első keresztény temetők a városban ebben a korban keletkeztek, azon a helyen, ahol ma a székesegyház áll. A század végére a barbár betörések és a hunok hódításai következtében a rómaiak hatalma gyengült a térségben. Mikor Nagy Károly csapatai megérkeztek, a várost már avarok és szlávok lakták. Nagy Károly a Frank Birodalomhoz csatolta a területet. Egyházi szempontból a salzburgi püspökséghez tartozott. Tovább…