Pécs az 1200-as évek végén már fallal körülvett város volt. Más városokhoz hasonlóan nagy szeretettel fogadta be a szerzetes rendeket s ezeket a városfalon belül, a kapuk közelében telepítette le. A ferencesek a Szigeti kapu mentén építették fel rendházukat. A hagyomány szerint letelepítésük városunkban a nagyhatalmú Kóródi család érdeme volt.

1543-ban a török elfoglalta pécs városát, a templomokat dzsámivá alakította át s a kolostor épületébe is beköltöztek. A templom keleten álló szentélyét lebontották s a volt rendház szomszédságába fürdőt építettek. (Memi pasa fürdője, romja ma is látható.)

Bár a ferencesek a török alatt nem llakhattak a hajdani rendházukban, továbbra is a városban maradtak s vállalva a nehézségeket, gondozták a pécsi katolikusok hitéletét.

A török kiűzése után Thüngen generális, a pécsi városparancsnok költözött a klastrom falai közé,majd Vecchy Gábor tábornok lakta az épületet, melybe csak 1722 után költözhettek vissza a ferences atyák, kik helyrehozták a templomot és a kolostort. 1738-ban gyógyszertárat nyitottak a konventben. Később az atyák a kolostorban posztóműhelyt létesítettek, melynek megszünte után a műhely helyén alakították ki a refektóriumot (étkezőterem).

A ferencesek megszokott alakjai voltak a XX. században Pécs városának: Ők látták el a szigeti külvárosi plébánia teendőit, sokat foglalkoztak a gyerekekkel, a Megyeri tér mellett gyönyörű játékparkot létesítettek, számtalan játékkal szórakoztatták a külvárosi fiatalokat.

A második világháború végén segítették az üldözötteket, befogadták őket a rendházukba, ezzel életeket mentettek meg. A negyvenes években nagy kertjük, egyben szőlőjük szomszédságában, a Rákóczi úton (a dzsámival szemben) vendéglőt is nyitottak, ahol a gesztenyefák árnyékában szívesen időztek a pécsi polgárok fogyasztva a barátik kitűnő borát (népszerű nevén ez volt a "Szentkocsma"). A kolostor régi prefektóriuma, csendes és árnyékos kertje immár hagyományos népszerű vendéglője a belvárosnak: ez a "Minaret", mely utal a múltra, a szomszédos - azelőtt szintén a ferencesek kezelésében lévő egykori török dzsámira.

A hűs udvar igazi mediterrán hangulatot áraszt, a csend, a madarak éneke kőzel hozza számunkra a ferencesek természetszeretetét, emlékezteti a vendégeket a fafaragó, oltárépítő pécsi rend méltán híres műhelyére. A bor Mecsek szőlőhegyeit idézi, mely a középkorba visszanyúlva teszi nevezetessé városunkat.

Ízelítő az étlapról:

Vegetáriánus tál 2 személyre (Párolt és grillezett zöldség, sajtmártás, rántott gomba)

Ferences tál 2 személyre (töltött pulykamell, marha hátszín gombás-májas ragu, natur sertésszelet, tükörtojás, hasábburgonya, és párolt rizs)

Mediterrán tál 2 személyre (Csevapcsicsa, roston sült marha hátszín, fűszerezett csirkemell roston, steak burgonya és lecsórizs)

Lazac steak wokban sült zöldségekkel

Zsebes pulykamellfilé, rizi-bizivel

Jércemell mandulás brokkolival, sajtmártással

Téli nyitvatartás:

Hétfő: 12 - 16 óráig
Kedd-Csütörtök: 12 - 21 óráig
Péntek-Szombat: 12 - 23 óráig
Vasárnap:12 - 16 óráig

Helyfoglalás:

telefon/ fax: 06-72/311-338
cím: 7621 Pécs, Ferencesek utcája 35.

Zene: szerdától vasárnapig,
zenél Lakatos Tibor

www.minaretetterem.hu