Traiber Jánosnak és feleségének, Tsapy Dorottyának 1688-ban adományozott I. Lipót osztrák császár és magyar király nemességet. A két évszázaddal későbbi utód, Traiber György 1882-ben kapott engedélyt Ferenc József magyar királytól nevének Vasváryra történő változtatására. Még Traiber-Vasváry György apja vásárolta meg a Király utca 19-ben álló kétszintes házat 1840-ben, s üzletét a Király. u. 15-ből, ahol neki, sőt már az ő apjának is vas- és fűszerkereskedése volt, ide helyezte át. Traiber (Vasváry) György 15 éves korától részt vett az üzlet vezetésében. 1870-ben feleségül vette Rüffer József aranyművel leányát, Máriát. Házasságukból 6 gyermek született: az első fiú korán elhalt, Ferenc, Vilma, Irma, Flóra, Dóra.

A ház átépítését 1870-ben kezdte meg (az építész Ivánkovits István, ill. Szánthó Antal volt). Szerszám- és vaskereskedése az egyik legsikeresebb pécsi üzleti vállalkozás volt. A főhomlokzat párkányára 1883-ban került a Vasváry-ház felirat. A ház hátsó udvarának homlokzati részére Vasváry-udvar elnevezés került. Az épületkerámia homlokzati díszei a Zsolnay gyárban készültek (Sikorszki Tádé alkotásai, 1893-ból). A lépcsőház falán két falra ragasztott, vászonra festett nagymáretű olajkép van, Demeter/Ceres ill. Hermész/Mercur egész alakos figurájával, a termékenységet és a kereskedelmet személyesítve meg. Mücke Ferenc József alkotásai (1874).

A lakás központja a neoreneszánsz reprezentatív szalon. Intarziás parketta, festett mennyezet (ez Buday Károly alkotása 1879-ből), a falakon reneszánsz bőrtapétát utánzó papírtapéta. A szalonban egy hatágú hatalmas bronz csillár, szalongarnitúra, egy Bösendorfer zongora, a családtagokról készült festmények, származási tábla, a XVII. századi nemesi oklevél, korabeli - XIX. századi, XX. század elejei - fényképek stb. kerülnek bemutatásra (ez utóbbiak a nagyszalon előtti előszobában).

A Vasváry család részéről ezeket a relikviákat dr. Majorossy Kálmánné született Nádor Mária (a fentebb említett Vasváry Flóra és Nádor Lajos leánya), Deákné Majorossy Margitnak az édesenyja adományozta a városi tanácsnak még 1988-ban.

Meg kell még emlékezni a két kisszalon kiállításáról is. A keleti kisszalonban Péchy Blanka színésznő, diplomata és nyelvművelő hagyatéka, valamint a Janus Pannonius Társaság, ill. a helyi satjó és a színházi élet relikviái kaptak helyet.

A nyugati kisszalon egyik részében a zenei élet, ill. az egyesületek (Pécsi Dalárda, Pécsi Daloskoszorú, Polgári Daloskör, Gutenberg Daloskör, ill. a Pécsi Ünnepi Játékok, a Mecsek Egyesület) relikviáiból, valamint a XIX-XX. századi hivatásos pécsi fényképészek alkotásaiból látható válogatás.