|
Tettye - Szatmári György palotájának romjai
2007.02.20. 21:25
 Szatmári György püspöknek köszönhetően több reneszánsz stílusú műemléket találunk Pécsett. A püspök tettyei nyári palotájának egykori szépségéről tanúskodnak a megmaradt romok.
A 20. század elejére a Tettye a pécsiek közkedvelt kirándulóhelyévé vált. Ekkor konzerválták a 16. századi püspöki nyári palota még álló falait, és alakították soha nem volt patkó formájúra az egykori kapuk íveit.
A második világháborút követően a hegyoldalon egyre magasabbra kúszó utcáknak és a szilárd burkolatú utaknak köszönhetően a Tettye egyre "közelebb került" a belvároshoz. A megsokasodott lakóházak és a korábbi évtizedekhez képest megnövekedett forgalom ellenére a Tettye továbbra is a város legszebb zöldövezete maradt, amely természeti és művészeti értékekben egyaránt gazdag. Elég ha csak a Tettye Vendéglő szomszédságában lévő Pintér-Kert botanikai ritkaságaira, a vendéglő előtt húzódó park kortárs szobrászati alkotásaira, a nyári színházi előadások hangulatos kulisszáiként szolgáló palotaromokra, vagy a közeli Havi-hegyi kápolnára hívjuk fel a figyelmet. A 240 m magas Havi-hegyről gyönyörű kilátás nyílik a történelmi városmagra és Pécs déli, valamint nyugati területeire. Ezeken kívül a Tettyéről számos túristaút indul a Mecsek közelebbi és távolabbi nevezetességeihez. Ezek közül a nagy közkedveltségnek örvend a Zsolnay-féle pirogránitból készült ú.n. Francia Emlékmű (1908), a Dömör-kapunál lévő mecseki kisvasút, az Állatkert, vagy a TV-torony.
A Tettye-fennsík délnyugati sarkán áll Szatmári György pécsi püspök XVI. század elején épített reneszánsz nyaralókastélyának romja. Az épület dél felé néző oldalán nyitott udvar állt, ennek bejárata az északi és nyugati oldalon volt. Az emeleti szintre külső lépcső vezetett, fent árkádos folyosó volt.
A török korszakban az épületben derviskolostor működött. Állítólag a Tettye név is innen származik, a török 'tekke' magyarul 'derviskolostor'. A romos épületre 1830-ban bontási engedélyt adott ki a város, de az erős középkori falak ellenálltak a bontásnak, az omladozó részeket 1897-ben bontották tovább. 1904-ben azonban a még meglévő romok állagmegóvását kezdték el, többek között ekkor alakították ki a ma látható patkóíves bejáratokat.
A romok között nyaranta szabadtéri színpad működik. Szabadon látogatható.
E városrész neve a 16-17. századból származik, amikor mohamedán szerzetesek az itt álló püspöki nyári palotát kolostorként (törökül: "tekke") használták.
A Tettye fennsíkja az elmúlt több mint 200 évben számos népünnepélynek és majálisnak szolgált helyszínéül. Az első ökörsütést 1780-ban rendezték itt, amikor Mária Terézia szabad királyi várossá emelte Pécset. A mai értelemben vett vendéglátást Scholz Dezső vendéglője alapozta meg.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum