A XVII. század városa éppen úgy a mai belváros területén helyezkedett el, mint a XIV. században. Ahogyan a középkori Pécs határait a mai Rákóczi út, Felsőmalom utca, Kálvária utca, Aradi Vértanúk útja, Klimo György utca jelentették, úgy jelentik ezek a határok a ma polgárainak és az idelátogató idegeneknek is a belvárost. A Felsőmalom utca modern házainak udvaraiba bekukkantva felfedezhetőek a városfal maradványai.

A külső vár utcarendszere ma is megfelel a török hódoltság korának, amikor a beépített terület zöme a mostani Király és Papnövelde utcák közé esett.

A török uralom alatt Pécs lakóházai befelé fordultak, utcarendszere összezavarodott, török építmények, templomok, fürdők álltak egymás mellett. Az "érthetetlen keleti szentimentalizmussal" meghagyott székesegyházon kívül alig idézte fel bármi is a korábbi civilizációt. Minden elporlott, leomlott, amit az államalapítás kora óta itt építettek.

A törökök kivonulása után a városfalak elveszítették jelentőségüket. Pusztulásuk a XVIII. században kezdődött. A XIX. században lebontották a városkapukat is, amelyek a négy égtáj felé nyitották vagy zárták a várost, felparcellázták és beépítették a falakat övező területet. Jelentős szakaszok megmaradtak azonban másodlagos felhasználásban, beépítve a házfalakba, kerítésekbe. Ezeknek a szakaszoknak a többségét megmentették és rekonstruálták. Az 1970-es évektől a fecskefészekszerűen a városfalhoz "ragasztott" házakat elbontották, látványosan helyreállították a városfalat, amelynek megtekintése nem hagyható ki.

Aki a Dóm téren, a püspöki palota mellett nyíló Barbakán kerten keresztülsétál, az az úgynevezett Püspökvárba juthat, amely maga is kettős falrendszerrel, bástyákkal, sánccal volt megerősítve. Feladata volt a dóm és a püspöki palota védelme. Ehhez délnyugatról és északkeletről csatlakozik a városfal. A Püspökvár építési kora a XIII. századra tehető. A városfal építési idejére nincs írott forrás, de a XIV. századnál előbb nem épülhetett. (Ma az erődített belső várfal és az egykori várost övező városfal megnevezésekben nincs éles különbség: az itt lakók hol várfalat, hol városfalat említenek.)

A lőrésekkel tagolt magas várfal mellett elhaladva látható a délnyugati sarkon emelt kör alapú bástya, a Barbakán, amelyhez a várfalba épített kapu vezet át.