Késő római festett ikersír, és festetlen sírkamra
A Megyei Könyvtár udvarán három külön bemutatóhely van, melyek közül kettő a nagyközönség számára is hozzáférhető. A harmadik, elzárt terület a föld alatti közösségi sírhely, vagy kripta, ami a pécsi temető egyetlen olyan része, mely halványan emlékeztethet az ókori Róma föld alatti katakombáira. A római katakombák az I. századtól fogva temetkezési és szertartási helyek is voltak, az üldözött keresztények számára szolgáltak menedékül. A nálunk található közösségi sír azonban kis méretű, és csak a halottak számára készült, valószínűleg a IV. században.
A temetőben eltemetettek közül a szerényebb kivitelű téglasírok építése volt a leggyakoribb. Voltak azonban gazdagabb családok, melyek anyagilag megengedhették maguknak, hogy halottaik sírját jobban megépítsék, falait vakolják, és egyszerű festett vallási jelekkel lássák el. Ilyen építmény lehetett az ún. Festett kettős sír is, ahol a pannoniai ókeresztény temetőkben gyakori, Krisztus-monogramra utaló egyszerű jelet láthatunk: két egymást "X" alakban keresztező vonalkörbe foglalva.
A monogram Jézus görög nevének, azaz Krisztusnak a görög kezdőbetűit jelenti eredetileg. Az itt látható leegyszerűsített jelből azonban a "P", azaz "Ró" betű hiányzik. A kettős sír halottai feltehetően rokoni vagy házastársi viszonyban lehettek egymással, hiszen a két sír egyik fala közös. Tudjuk, hogy a római korban működtek temetkezési egyletek, kollégiumok, amik a sírhelyek kijelölésénél nyilván figyelembe vették a családi kötelékeket is.
A festetlen sírkamra egyszerű szerkezetű, két sírhellyel. A föld alá épített kamra fala dongaboltozatos, mely jól tartotta egykor a fölötte lévő földrétegeket. Mára ez a boltozat és a falak egy része már beomlott. A belső felületet vakolták, de festmény nem díszíti. A sírok vége fölött, a falban készített kis fülkéket láthatunk, melyekben eredetileg az oltári szentséget és az azokat tartó edényeket helyezték el. A sírkamra körül több IV. századi sír is látható.
|