Ókeresztény mauzóleum
A mauzóleum az ókor óta ismert építészeti fogalom, Mausolosról kapta a nevét, arról a személyiségről, akit felesége egy díszes hatalmas épületben temetett el Halikarnassosban Kr. e. 350 körül. A legismertebb római kori mauzóleum a ravennai nagy Theodorik mauzóleum.
A pécsi ókeresztény mauzóleum 1975-ben, a pécsiek kedvelt vízlépcsője helyén került elő, amikor azt elavult műszaki állapota miatt lebontották. Szerencsére a vízlépcső alatt évszázadokig rejtve maradt ókeresztény sírkápolna megtalálása kárpótolta még a vízlépcső "szerelmeseit" is. Az 1975-76-ban folyt feltárást rekonstrukció és a falfestmények restaurálása követte, amelynek eredményeként ma látogatható ez a IV. század végén épült egyszerű, egyhajós, keletre tájolt kis ókeresztény templom és az alatta épült sírkamra. A romok közt talált - 350-375 között vert - pénzérmék határozzák meg a sírépítmény építési idejét.
A pécsi mauzóleumot azért nevezzük annak, mert a sírkamrájában feltárt, összetört fehér márvány szarkofág alapján feltételezhetjük, hogy jeles személyiség sírkápolnájaként épült. Sajnos nem tudjuk a személy nevét.
A mauzóleum alapfalai 18,2x9,5 m-es területet határolnak, mely három egységből áll: a sírkamra és az előtte található előcsarnok (narthex), ezek felett keleten apszissal záródó egyhajós korai keresztény templom épült. A mauzóleum átépítéseken esett át nem sokkal megépítését követően, sírkamráját kibővítették és oda újabb halottakat temettek, de ezt a részt már nem borították falfestményekkel. Hasonlóan a Péter-Pál sírkamrához építészeti kapcsolatot itt sem fedezhetünk fel a kápolna és a sírkamra között. A cubiculum bejáratát a nyugati oldalon, a templomét délen találjuk meg.
A sírkamra falait körös-körül falfestmények díszítik: bibliai jelenetek, és geometrikus, valamint növényi ornamentika. A keleti falon, falba mélyített fülke fölött középen girlandokkal körülvett Krisztus monogram látható. Ettől balra egy fehér tógába öltözött széken ülő férfi mára már kissé elmosódott ábrázolása látható. Az északi falon láthatók a nagyon jó állapotban fennmaradt bibliai jelenetek, a bűnbeesés és az oroszlánok barlangjába vetett Dániel próféta, gazdag növényi és geometrikus ornamentális díszítéssel körülvéve. A déli falat nem díszítette falfestmény, mert az a fal mellé helyezett, nagyméretű fehérmárvány szarkofág miatt nem lett volna látható.
A feltárás során előkerült leletanyag arra is következtetni enged, hogy a mauzóleum a népvándorláskorban is használatban volt. Az épület tájolása megegyezik a keresztény templomok tájolásával (K-Ny), keleten apszissal záródik, és a bejárata délen található. Az épületet a negyedik század má-sodik felére datálhatjuk. Hasonló épületek ismertek más provinciákból is. A pécsi mauzóleum ikertestvére, szakkifejezéssel mondva analógiája az Adriai tenger partján, a dalmatiai Marusinac faluban került elő. A szerkezetileg és építészetileg nagyon hasonló épület sírkamráját azonban nem borították falfestmények. A mauzóleum mellett ötvennél is több egyszerű föld, vagy téglasírt is feltártak, ahova a szegényebb halottakat temették el.
|