I. sz. Péter-Pál sírkamra
Az ókori Pécs-Sopianae legismertebb emléke az I. számú, vagy Péter-Pál sírkamra. 1780-ban került elő a Székesegyház előtti tér rendezése során. Fölötte a középkorban egy kápolna és könyvtárépület állt, amit Pécs egyik legjelesebb püspöke, Szatmáry György építtetett az 1500-as évek elején. A török korban és a visszafoglalás során lepusztult építményt kívánták újraépíteni, amikor is rábukkantak a festett sírkamrára. Klimo György püspök és tudós kanonokja Koller József felismerték, hogy az ókeresztény korból származó építmények az egyetemes európai kultúra fontos és megtartandó emlékei. Tehát lebontották a sírkamra fölött levő reneszánsz palotát és könyvtárépületet, helyette mintegy 20 m-re Nyugatra egy újat építettek, majd a nagyközönség számára is megnyitották a sírkamrát. A sírkamra további sorsához tartozik, hogy a XX. század elején a Székesegyház víztelenítésére épített árok mélyítése kapcsán modern védőburkolatot kapott. Ez az új védőépület új veszélyt jelentett a falfestményeknek: a megmaradó szerkezet fa részeire rátelepült gombák, mikroorganizmusok megtámadták a freskókat.
Az új - Bachman Zoltán építész által tervezett - épület kitűnő szakemberek (restaurátorok, klímaszakértők stb.) közreműködésével jött létre és reméljük, véglegesen biztosítja e páratlan műemlék megóvását. Maga a sírépítmény az ókeresztény temető - amely a Barbakántól a Janus Pannonius Gimnáziumig húzódott - központi részén helyezkedett el. Típusa az egész római birodalom területéről ismert: a földalatti ásott pincében volt maga a sír, ami fölött egy emléktemplom - cella memoriae - emelkedett. Az építők kihasználták a terepadottságokat: a sírkamra földalatti részébe egy mélyebb teraszról lehetett lejutni. A sírkamrába egy kisméretű előcsarnokon keresztül léphetünk be, ennek mérete 2,35 négyzetméter. Innen egy szűk boltozott ajtó vezet a valódi sírkamrába, amelynek mérete 250x320 cm. A sírkamra falait és dongaboltozatát freskók díszítik. Az oldalfalakon 3-3 kazettába foglalt jelenet található.
A jelenetek sorrendben:
- Keleti falon a bűnbeesés, Dániel az oroszlánveremben.
- Nyugati falon három ifjú a tüzes kemencében (egyesek szerint a három királyok), trónon ülő Madonna, végül Noé az árbockosárban.
A jelenetsor nyilvánvaló jelentése: a bűnbeesésből az Úr segítségével és akaratával az Örökkévalóság a jutalmunk. Az Úr segítsége megnyilvánul Dániel próféta, a három ifjú és Noé jelenetében, akarata Jónás történetében. A főfalon Péter és Pál apostolok felajánlási pózban mutatnak rá Krisztus nevére, amely itt egy stilizált oltárra elhelyezett talpas Krisztogram ábrázolása.
Ezzel és a Szűz Mária ábrázolással teljesedik ki ez a IV. századi "szegények bibliája". A dongaboltozaton a mindenütt megtalálható virágok a paradicsomra, a pávák a feltámadásra utalnak. A galambok a Szentlélek jelképei. A medalionokba foglalt négy portré talán az évszakok változását jelenti.
A sírkamra feletti emléktemplom csak a legújabbkori építkezés és bemutatási koncepció alapján vált láthatóvá. Az oszlopos - narthexes előcsarnokhoz egy egyszerű nyeregtetős templom csatlakozott. Az előcsarnok és dongaboltozatot tartó pillérek érvényesülnek az alaprajzban. A templom szegmensívű apszissal záródott, amelynek téglasora talán az egykori padlószintet jelzi. Hogy milyen lehetett a templombelső kialakítása - nem tudjuk. A sírkamrában sematikusan ábrázolt oltárhoz hasonló asztalt kell elképzelnünk, és nyilván legalább az alsó falfestményekhez hasonló freskókat. A temető összképére talán az egyetlen korabeli, magántulajdonban lévő freskótöredékről következtethetünk. A sírkamra és emléktemploma egyike volt a nagykiterjedésű ókeresztény temető legjelentősebb emlékeinek. Körülötte hasonló építmények sorakoztak, de közvetlen szomszédságában már közösségi épület, egy keresztelőkápolna volt. Ennek bemutatására a közeljövőben kerül sor.
|