A színház története

  2007.01.31. 20:35

Ekkortól vált rendszeressé a szinielőadások tartása itt a Mecsekalján. A pécsi színjátszás a magyar szinházi kultúra egyik jelentős vidéki centrumává vált. A város nagyobb tánctermeiben, előkelő polgárházaiban, fogadókban, kávéházakban nyújtottak fellépési lehetőséget a komédiásoknak. Ismert játszóhely volt pl. az "Elefántos Ház", de a tettyei kisszínpadon is megfordultak a nagy népszerűségnek örvendő, vándor színtársulatok.
A város lakossága nagyon szeretett volna egy kőszínházat, állandó társulattal, vágytak egy rendszeres művészi élményt nyújtó teátrum után, mely lehetőséget nyújthat baráti társaságok találkozására is.
Pécs város közgyűlése felállított egy Színügyi Bizottságot, melynek feladata a színház építési telkének kijelölése volt, s választásuk a jelenlegi Színház térre esett, ahol abban az időben katonai csapatkórház állt.
Ebben az időszakban kb. 1840-től épültek fel a város fontos intézményei, hivatalai, köz- és magáncélú lakóépületei, s Pécs mai arculatát zömében az akkor zajló építkezések következtében nyerte el. A Színügyi Bizottság elnökének az akkori polgármestert, Aidinger Jánost választották, aki megszavaztatta a megyei pótadó kivetését a színház költségeinek fedezésére. 1890 májusában a bizottság országos tervpályázatot hirdetett. A pályázatot a világhírű Lang Adolf és Steinhardt Antal tervezőpáros nyerte meg, akik a híres Felmer-Helmer építészpárossal a közgyűlés által megszavazott 10.000,- Ft-tal neki is kezdtek az építkezésnek.
Az épületen helyet kapott a kor kiemelkedő "színházi emberének" tartott Csiky Gergely, Szigligeti Ede, Kisfaludy Károly és Erkel Ferenc szobra, s a kupolán látható Géniusz szobrot Kiss György szobrászművész a Zsolnay Porcelángyár alkotógárdájával keltette életre.
A színház megnyitójára 1895. október 5.-én került sor, fényes keretek között, az akkori Pécsi Napló ünnepi különkiadással köszöntötte a fantasztikus eseményt, a lakosság ujjongott. A társulat e jeles alkalomból Erkel Ferenc Bánk bán című előadását vitte színre, mellyel kirobbanó sikert aratott. Az életveszélyessé vált Pécsi Nemzeti Színház 1986. június 5.-én zárta be kapuit. Az épület egészét érintő felújítás 1991 júniusáig tartott. Ennek során az épület teljesen megújult. A több szín megjelenitésére kiválóan alkalmas forgószínpad, a színdaraboknál a művészi hatás fokozására is alkalmazható 4 részben siillyedő zenekari árok, azonkívül az új fény-, hang- és videorendszer, s a klimatizált nézőtér már mind-mind a modern kor és természetesen a nézők igényeit hivatott estéről estére szolgálni.

 

1949-ben, az államosítás után Szendrő József vezetésével kezdte meg működését a színház. Pár év alatt kialakult a széles kulturális igényeket kielégítő struktúra. 1955-től működik a Kamaraszínház, amely 1965-től gyermekszínház lett. 1959-ben szerveződött az operatárs. A balettegy. 1960-tól Pécsi Balett néven Eck Imre vezetésével szerzett nemzetközi hírnevet. Utolsóként 1961-ben – hivatalosan csak 1981-ben – csatlakozott a színházhoz a Bóbita Bábszínház Kós Lajos irányításával. A Pécsi Nemzeti Színház vezetőinek szándéka olyan műsorstruktúra kialakítása volt, amely a színház adottságait leginkább kihasználta, és a különböző műfajok segítségével a közönség legszélesebb rétegeit vonzotta a színházba. Ezzel felvállalták a legjobb értelemben vett népszínházi feladatot. Ez a célkitűzés Nógrádi Róbert igazgatása alatt 1962–1988 között teljesedett ki. Kezdetben a színház sok kritikát kapott, hogy a műsor nem elég differenciált, a színház keveset utazik tájelőadásokra és főként a kortárs m. drámát hiányolták. Nógrádi irányítása alatt a társ. többször átalakult. Így jött létre a 70-es évek közepén egy kiváló alkotógárda, amelyben fontos szerepet játszott Czímer József vezető dramaturg és Sík Ferenc, aki 1965-ben került a színházhoz, és 1974-től már főrend. volt. Ez az időszak, a 70-es évek közepétől a 80-as évek elejéig a színház virágkora volt. A Pécsi Nemzeti Színház országos és nemzetközi sikereket ért el, és a m. dráma legaktívabb támogatója volt. Évente több m. művet is bemutattak, gyakran akadt köztük ősbemutató is. Illyés Gyula, Hernádi Gyula, Sárospataky István, Páskándi Géza, Cseres Tibor szinte háziszerzőnek számított. 1978 nyarán állandó Nyári Színház alakult, amely az egész várost birtokba vette. A 80-as évek elején válságba került a színház. Ebben az évben kezdődött a Kamaraszínház rekonstrukciója, ami 1986-ig tartott, majd 1985–1991 között a nagy színház is felújításra került. Az 1988-ban a nyugdíjba vonult Nógrádi Róbert helyét az igazgatói poszton Lengyel György vette át, aki egyben a főrend. is, és ismét a széles közönségigények kielégítését tűzte ki célul. Az 1990–91-es évad nagy változásokat hozott. A Nyári Színház Bagossy László vezetésével önállósult Pécsi Kisszínház néven, amelynek horvát tagozata is szerveződött. A Pécsi Nemzeti Színház ig.-ja 1993-ban Balikó Tamás lett.