Zsolnay Múzeum

Pécs legrégebbi épületében, az 1477-ben épült egykori nagypréposti házban, a Káptalan u. 2. szám alatt található a Zsolnay Múzeum. A ház homlokzatán, a vakolat megbontása után helyenként láthatóvá vált a homlokzat eredeti, reneszánsz-kori festése.

A kiállítás a világhírű Zsolnay porcelán történetét és jellegzetes darabjait mutatja be, megismertet a család történetével, és áttekintést ad a gyár tervezőművészeinek munkásságáról.

Láthatók itt Zsolnay Vilmos és lányai: Teréz és Júlia, valamint a gyárban dolgozó magyar és külföldi mesterek munkái. Megismerhetők az 1878-as párizsi világkiállításon is bemutatott - és Nagydíjat nyert - tárgyak, melyekre a népművészet és az erőteljes keleti hatások a jellemzőek. Megcsodálhatók a szecessziós stíluskorszak kiemelkedő dísztárgyai és a gyár különleges máztechnikai bravúrjai. A feljárati lépcsőtől balra nyíló kis teremben, a Zsolnay család életéből, tárgyi környezetéből megidézett emlékszoba tekinthető meg.

A földszinti kiállító helyiségekben nyomon követhető a Zsolnay építészeti kerámia fejlődése a historizáló díszítményektől a nagyszabású egyedi munkákig, amelyek meghatározták az elmúlt századforduló magyar építészetének jellegzetes irányzatát, a magyaros szecessziót. Zsolnay Vilmos találmánya, a pirogránit tette lehetővé az épületek homlokzatának színpompás kialakítását. Pirogránit díszíti többek közt a Mátyás templom, a Parlament és az Iparművészeti Múzeum épületét. 

A kiállításon nagy érdeklődésre tarthat számot a Steindl Imre-féle máriafalvi neogótikus oltár, a Maróti Géza által tervezett Kacsás kút, vagy a festőien dekorált falburkolólapokból összeállított válogatás.

Vasarely Múzeum

Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző, 1908-97) világhírű művész több művét Pécsnek adományozta, múzeuma 1976-ban nyílt meg feltételezett szülőházában. Láthatók itt a nemzetközi geometrikus, kinetikus, koncept művészet más alkotóinak munkái is.

A kiállítás végigköveti a művész életművét, amelyet ő maga 1947-től korszakokra osztott aszerint, hogy az egyes periódusokban készült művek milyen élményhez vagy természeti környezethez köthetők. Korai munkásságát (1930-47 között) "tévutaknak" nevezte. Grafikai munkásságában a fekete-fehér és a vonal periódusnak tulajdonított kiemelt szerepet.

A tengerparti kavicsokban a tört üvegek lekopott, gömbölyű darabjaiban felismerte a természeti formák belső szerkezetét: "Ez a letisztult tojásdad forma ezentúl az óceán érzetét jelenti e korszakom minden művében" - vallotta a "Belle Isle"-nek nevezett időszakról. A Vega csoport változatai a síkból kidomborodó, vagy a mélybe visszahúzódó perspektivikus hatású művek. Ezek érzékcsalódásos játéka oly meggyőző, hogy a sík felület valóban plasztikusnak látszik, olyannyira, hogy a szemlélő ilyenkor csak a tapintás utáni tapasztalásnak hisz.

A kiállítást látogató közönség egyik kedvence a szőnyegben kivitelezett Zebrák című alkotás (1960), amelynek előképei már az 1930-as évek kísérleteiben megjelentek. E mű egyik példája Vasarely korai kinetikus kísérleteinek, a tér-mozgás-idő és a térilluzionizmus ábrázolásának. Később ez nagyméretű gyapjúszőnyegekben is megvalósult, ezekből néhány a kiállítás fontos műve.

Vasarely művei mellett láthatók itt a nemzetközi geometrikus, kinetikus, koncept művészet jellegzetes dokumentumai. E gyűjteményrész kiemelkedő darabjai Francois Morellet, Jean Gorin, Hans Arp, Günther Uecker, Nicolas Schöffer, Jesus Rafael Soto alkotásai.

 A kiállítóhely technikai okok miatt ideiglenesen zárva tart! Tervezett nyitás: 2010. nyár

 Amerigo Tot Múzeum

A gyűjtemény legfontosabb darabjai: a Keresztes dombormű (1938), Kalapos szép Partenopeia (1947), Holdnézők és kavicsasszonyok sorozat (1947), a Csurgói Madonna pirogránit változata, Kereszt, mint proteszt (1969). Amerigo Tot Múzeuma Pécs egyik legrégibb műemléki lakóházának, udvari szárnyában kapott helyet. Az épület magja a kapualji gótikus ülőfülkékkel a 14-15., a homlokzat reneszánsz ablaksora a 16. században készült, majd a 17. században nyugati irányba bővítették.
Nyitva: 10-16 óráig, szünnap hétfő

 A kiállítóhely technikai okok miatt ideiglenesen zárva tart!

Tervezett nyitás: 2010. nyár

 Bányászati Múzeum

Különböző kőzeteket, a kőszén- és uránbányászat eszközeit ismerheti meg a látogató. A nagy távolságra kiterjedő, bányajáratként kialakított múzeum különleges élményt nyújt annak, aki még nem látott bányát. A udvaráról közelíthető meg a föld alatti, egykori pincékből kialakított Bányászati Múzeum, amely a Központi Bányászati Múzeum filiáléja.

Schaár Erzsébet: Utca - szoborkiállítás

Az egyetlen építészeti léptékű tárgyegyüttesben - egy utca házsorának és embereinek természethű, mégis szimbolikus szobrászati alkotásában - az emlékmű, a dokumentum és a lírai-melankolikus emlékezés szálai szövődnek egybe. Az Utca bizonyos részei önálló szoborkompozícióként is értelmezhetők (Nagy László, Patkós Irma, Szabó Lőrinc portréi, a Tükörszoba, Kirakat, Székek stb.). Schaár Erzsébet (1908-75) az Utcát először 1974-ben állította föl Székesfehérvárott, majd módosított változatát 1975-ben mutatta be Luzernben. 1978-ban a Janus Pannonius Múzeum megvásárolta az eredeti plasztika hungarocell és gipsz elemeit. 1985-91-ben elkészítették a végleges gipsz változatot és védőépületét a Káptalan utcai ház udvarán. A kompozícióhoz Janáky István tervezte a különleges kiállítási teret.

Endre Nemes Múzeum

A Pécsváradi születésű Nemes Endre Prágában tanult a festészeti akadémián, majd 1940-től Svédországban élt. Művészetét absztrakt és szürrealista képi elemek határozzák meg. 1983-ban fölajánlotta 250 művét egy létesítendő múzeum számára. Ebből az anyagból nyílt meg 1985-ben az állandó kiállítás. A gyűjtemény legjelentősebb darabjai; Az éjszakai leleplezés (1938), a Három barát (1944), A megrágalmazott ház (1967) és a Csörgővel elfogva (1977). IDEIGLENESEN ZÁRVA!

Martyn Ferenc Múzeum

A kapuja melletti fülkében Kiss György Szent Péter és Szent Pál szobrai láthatók 1902-ből. A kapualjban Martyn Hangyaemlék című műve, az épület előtt pedig két bronzplasztikája áll. A gyűjtemény legfontosabb darabjai közt tartják számon : a Csendélet hangszerekkel (1943), az I betűs kompozíció (1945) és a Térplasztika (1946) című alkotásokat. IDEIGLENESEN ZÁRVA!

Modern Magyar Képtár I.
Állandó kiállításának első terme a nagybányaiak és Mednyánszky László műveit, második terme a 19-20. századforduló stílusteremtő egyéniségei közül Rippl-Rónai, Gulácsy, valamint Nagy Balogh és Koszta képeit, a harmadik terem a Nyolcak (Pór, Kernstok, Berény, Czóbel, Tihanyi) alkotásait, a negyedik az aktivisták legfontosabb művészeit (Bortnyik, Máttis Teutsch, Uitz, Nemes Lampérth), az ötödik a húszas évek emigrációs magyar avantgardját (pécsi Bauhauserek, Moholy Nagy), valamint Derkovits, Dési Huber, Nagy István festményeit, Goldman és Bokros Birman szobrait mutatja be. A következő, hatodik terem a posztnagybányai iskola (Szőnyi, Berény, Egry), a Római Iskola harmincas évekbeli munkáit, Farkas Istvánt, Vaszaryt, Medgyessy szobrait őrzi. A hetedik terem a harmincas évek szentendrei művészetét (Vajda, Ámos, Barcsay Czóbel, Kmetty), a nyolcadik pedig az Európai Iskola képviselőit (Korniss, Bálint, Gyarmathy, Losonczy, Anna Margit, Martyn) mutatja be. A Káptalan utcai kiállítások legjelentősebb művei közt említhetők: Rippl-Rónai József Alkony egy intim szobában (1892), Gulácsy Lajos Az Ópiumszívó álma (1913-18), Berény Róbert Cilinderes önarckép (1907), Galimberti Sándor Amszterdam (1914-15), Korniss Dezső Kántálók (1946).
Nyitva: keddtől szombatig: 10-18 óráig,
vasárnap: 10-16 óráig, szünnap: hétfő
november l - március 31-ig 10-16 óráig
Tel: (72) 324-822