A történelem kulturális nyomai

Pécs római kori elődvárosa, Sopianae, tartományi székhely volt. Ebből az időből, a 4. századból származnak a város ókeresztény sírépítményei, festett sírkamrái, mely a legjelentősebb Itálián kívül fennmaradt ókeresztény nekropolisz. Pécs püspökségét 1009-ben, a pécsi egyetemet (az első magyarországi egyetemet) 1367-ben alapították. Az egyetemalapító pápai bulla a tudományok művelésére különösen alkalmas helynek nevezte a várost; egy ismeretlen nevű középkori költő latin versében „Magyarhon Athénje”-ként emlegette. Pécs neve valószínűleg szláv eredetű és „öt” a jelentése, miként az ötös szám jelenik meg a város latin és német nevében is: Quinque-Ecclesiae-nek vagy Fünfkirchennek nevezték, öt temploma miatt. Egykori gótikus dómjának szobrai és domborművei közül a megmaradtakat a Dómmúzeumban csodálhatjuk meg. Pécsé az ország legnagyobb alapterületű fallal körülvett, középkori szerkezetű belvárosa. A 15. században a humanizmus legnagyobb Itálián kívüli latin nyelvű költője, Janus Pannonius pécsi püspök volt; a 16. század közepétől kezdve viszont Pécs virágzó török várossá vált. Evlia Cselebi, híres török utazó 1664-ben hét dzsámit és tíz mecsetet számlált össze a városban. Közülük két dzsámi s egy mecset ma is áll. A 18. században Pécs német várossá alakult, a püspökség ének- és zenekarának vezetői rendre Bécsből érkeztek, köztük Georg Lickl is, aki - miközben maga is jelentős zeneszerző volt - a 18. század végétől évtizedeken át minden évben műsorra tűzött legalább egyszer egy Mozart-művet is. A 18. század végének mai legfontosabb kulturális nyoma a nagyszerű Klimo-könyvtár, a 19. század elejének pedig a dóm hatalmas épülettömbje. A század második felének híres pécsi iparoscsaládjai (Angster, Engel, Hammerli, Littke, Zsolnay stb.) közül kerámiáik és eozinos épületkerámiáik révén a Zsolnayak lettek Európa-szerte a legismertebbek. A budapesti vasút csak 1880-as években ért el Pécsig. Ekkortól száz éven át a bányászat kiterjedése határozta meg leginkább a város fejlődését. Pécs 1920 után lett újra egyetemi város. A húszas évek elején Pécsről indult Breuer Marcel (és a többi pécsi bauhausler) nemzetközi karrierje - az 1970-es évekbeli terv, hogy a világhírű építész és formatervező a pécsi Káptalan utcába tervezi meg a hagyatékát befogadó épületet, a művész halála miatt nem valósulhatott meg. A Káptalan utcában így is fontos múzeumok sora található: Victor Vasarely gyűjteménye, Schaár Erzsébet "Utcá"-ja, az Amerigo Tot-gyűjtemény, egy utcával lejjebb pedig a Csontváry Múzeum. A szocializmus korszaka hagyta ránk az uránvárosi lakótelepet, amely a skandináv típusú modern városépítészet egyik kivételes hazai megvalósulása. Aki ma Pécsett sétál, egymásra rétegződve, egymás mellé épülve láthatja tizenhét évszázad kultúrájának, történelmének nyomait.