Tüke: a szőlőtőkétől a tősgyökeresig

A tüke: szőlőtőke. A régi pécsi családok sarjai a tükék. E városban a polgár rangját korábban az adta meg, ha a közeli Makár-oldalban, Daindolban, Szkókón kis szőlője, présháza volt. S ahogy a szőlő nem szívleli az átültetést, úgy a tősgyökeres pécsi családok fiai sem szakadtak el a várostól: egy tüke családja legalább három nemzedék óta Pécsett él. A szó jelentése azonban az alapítvány üzenetében átalakult: ma az lehet közéjük tartozó, aki pécsi kötődéssel rendelkezik, és derekasan kiveszi részét abból a munkából, amely a várost gyarapítja.

A Tüke Alapítványt 1997-ben a Polgári Kör Pécs Egyesület hozta létre, amelynek elnöke Kerényi János. Eredendő célként fogalmazta meg, hogy a pécsi tükék összefogásukkal segítsék szülővárosuk fejlődését, legyenek az értékes tradíciók átörökítői, mint a városhoz kötődő tősgyökeres lakosok. Eldöntötték, hogy Zsolnay Vilmos születésének 170. és a Zsolnay-gyár alapításának 145. évfordulójára készüljön egy Tüke-szobor – a nagypostánál áll –, amelyet Fürtös György tervezett és formált meg, aki egyben az alapítvány egyik kurátora is volt.

A Tüke díszkutat, Fürtös György alkotását, 1998-ban állították fel a Citrom utca Posta előtt kiszélesedő nyugati szakaszán. Anyaga mázas pirogránit, zöld eozin mázas betétekkel. Az ősi szőlőindák együtt csavarodnak, gyökereikkel a talajba kapaszkodnak. A kút jelképek sokaságát hordozza, a tőkéből fakadó rügyek a fiatalodásra, a tetején csillogó szőlőfürtök a bő termésre, a lecsurgó víz az életre utal.

Tüke-díj: A Tüke Alapítvány 1997-ben alakult és 2004-tõl minden év január 21.-én adja át elismerését, a Tüke- díjat egy olyan pécsi polgárnak, aki sokat tett a város jó hírnevének megőrzéséért. Minden évben ezen a napon, hiszen ez az a nevezetes dátum, amikor Mária Terézia és II.József Pécsnek a szabad királyi város nevet adományozta. A döntésbe egyébként mindig bevonják Pécs lakosságát is. Maga a díj a pécsi Tüke-kút miniatűr mása

Tüke díjazottak:

Angster József /2004/: Az Angster család az 1860-as évektől kezdődően az államosításig az orgonaépítés területén kimagaslott, maradandót alkotott, öregbítette városunk hírnevét.

dr. Mattyasovszky Zsolnay Miklós /2005/: a Zsolnay Porcelánmanufaktúra egyik alapítójának, Zsolnay Tibornak a fia.Bár hazatéréséig 58 évet külföldön élt, gondolkodni és imádkozni csakis magyarul tudott és szívében mindig pécsi maradt.

Dr. Ujvári Jenő /2006/: a a pécsi világörökségi helyszíneket menedzselő Örökség Ház vezetője, Pécs/Sopianae Örökség Kht ügyvezető igazgatója. Post Humus megkapta a díjat a közelmúltban elhunyt Dr. Rajczi Péter tanár, a Baranya Megyei Levéltár tudományos munkatársa is.

Dr. Toller László /2007/ Pécs korábbi polgármestere Pécs fejlesztéséért és a város Európa kulturális fővárosa címének elnyeréséért végzett munkájával, és Somosi László a PannonPower HOLDING Zrt. vezérigazgatója az erőmű környezetbarát technológiáinak bevezetésével, megújuló energiák alkalmazásával érdemelte ki

Barri Istvánné/2008/, a Leőwey Klára Gimnázium nyugalmazott tanára és Kele Pál, a Belvárosi Templom plébánosa vehette át idén a Tüke-díjat a pécsi székesegyházban tartott ünnepélyes rendezvényen. Ebben az évben az egyik díjat Kele Pál apátplébános kapta, aki már 2000-ben is azt nyilatkozta lapunknak: „Úgy érzem, már-már tükének számítok, és szeretnék is az lenni.” A másik elismerést dr. Barri Istvánné Simrák Ilona vehette át, aki még az Erzsébet Tudományegyetemen végzett Pécsett, majd a Leőwey Gimnáziumban tanított magyar–latin–orosz szakos tanárként. Ilona néni idén július 8-án lesz 100 esztendős.

Dr. Kiss Endre /2009/: A jogászból lett pénzügyi szakember, dr. Kiss Endre így vallott életútjáról, tevékenységéről:

– Hódmezővásárhelyen születtem, 3 éves koromban költöztünk Pécsre. A Nagy Lajos gimnázium és a pécsi egyetem után több helyen dolgoztam jogászként. 1991-ben megválasztottak a Szigetvári Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetőjévé és azóta e munkakörben ténykedem. Az eltelt évek alatt az ország legnagyobb takarékszövetkezetévé lettünk, több mint 30 ezer ügyfelünk van. Központunk Pécsre költözését követően „nyitottunk” a város felé. Részt veszünk a város kulturális életének, az iskolai nevelésnek, a civil szervezetek, és a sport támogatásában. Az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerését követően kezdeményeztem a Patrónus Kulturális Társaság megalapítását. Ennek célja a helyi vállalkozók és a lakosság támogatásának összefogása.

Tillai Ernő /2009/ Pécsett született 1927-ben. A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 1950-ben szerzett oklevelet. 1955-ben visszakerült szülővárosába. A Pécsi Tervező Vállalat főépítésze, majd 1957–1958-ban igazgatója volt. 1959 és 1989 között a vállalat építész-főmérnöke, műteremvezetője. Jelentős szerepet vállalt Pécs városrészei mai arculatának kialakításában.

A Mecseki Fotóklub megalakulásától (1957) kiemelkedő alkotó-művésze. 1978–1980 és 1984–1988 között a klub elnöke volt. Jelenleg művészeti vezetője. 1997-ben pécsi fotókiállításán, majd 1999-ben megjelent „Festői Pécs” c. fotóalbumában városunk hangulatos utcáit, régi házait – az általa kidolgozott fotótechnikával lefényképezve – mutatja be. „Városkép – városfotó” című könyve átfogó tanulmány az épületfényképezés módszereiről. Jelentős önálló fotókiállításai voltak Pécsen kívül Budapesten, Dunaújvárosban, Vácott, Grazban.

Mayer Mihály /2010/: A kitüntetés kapcsán Mayer Mihály elmondta, hogy köszöni az alapítvány kuratóriumának figyelmességét. „Egyre többet beszélünk ma a közjóról – fogalmazta meg –, valami olyasmiről, ami nemcsak egy párthoz, egy csoporthoz köthető, hanem hovatartozástól függetlenül mindenkinek kijár. E díjban nekem úgy tűnik, egyesek észrevették, hogy a püspök is a közjót szolgálja, és nem áll semmilyen csoportosulás mögé kizárólagosan. Ezért örülök különösképpen az elismerésnek. ”

Gyermánné Vass Ágnes /2011/: Gyermánné Vass Ágnes hegedűművész, aki 1972-től 36 éven át a Pécsi Szimfonikus Zenekar, majd a Pannon Filharmonikusok koncertmestere volt, és máig kiemelkedő színvonalon végzi sokrétű, zenei és előadó-művészi tevékenységét

Szírtes Béla és Sallay Árpád aranyokleveles bányamérnökök /2012/: A város történetével egybeforrt szén- és uránbányászat képviselői nemcsak szakmai életútjuk, hanem a bányászhagyományok megőrzése érdekében kifejtett munkásságuk miatt is érdemessé váltak az elismerésre. Szírtes Béla bányatisztviselő családban született 1930-ban. Tanulmányai után először a Mecseki Szénbányák Kutatási Osztályának alapító tagjaként kezdte munkáját ezen a területen. A bányánál több munkahelyen és beosztásban dolgozott. Nyugdíjba vonulása óta mérnöki irodát vezet, a 2001-ben alapított Pécsi Bányászattörténeti Alapítvány kezdeményezője és kuratóriumának elnöke. Sallay Árpád 1932-ben Pécsett született. Szakmai pályafutása a Mecseki Ércbányához kötődik, különböző beosztásokban dolgozott a bányászatban, és annak egyetemi oktatója is volt. Nyugdíjazása óta kollégájával közös mérnöki irodát vezet. A 2001-ben létrehozott Pécsi Bányászattörténeti Alapítvány kurátora, 2010-től elnöke.

dr. Romváry Ferenc művészettörténész /2013/ : 1994-96-ban az ‘56-os Emlékmű Felállításáért Alapítvány, valamint 1998 és 2002 között az Emlékművek és Szobrok Felújításáért Közalapítvány kuratóriumának elnöke, 1998-tól máig a Pécsi Szemle Várostörténeti Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Pécsi Szemle várostörténeti folyóirat alapító főszerkesztője. A 2010-ben elkészült kétkötetes Pécs Lexikon főszerkesztője. Pécs város művészeti és képzőművészeti életében munkássága fél évszázadon keresztül jelentős, elismerésre méltó lenyomatot hagyott. Kiemelkedő az a tevékenysége, amelynek során, másokkal együtt létrehozták az ország legjelentősebb, a 20. századi magyar művészet teljes keresztmetszetét adó, nemzetközi ismertségű, páratlan, vidéki képzőművészeti gyűjteményt, a pécsi Modern Magyar Képtárban.