Fokozottan védett

A mésztufabarlang, mint fokozottan védett természeti érték, a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében van. A 2006-ban kezdődött kiépítés révén alakították ki a bejárható szakaszokat. Megmaradt az eredeti bejárat, tekintélye terméskő támfalat építettek köré.
A lezárást kovácsoltvas kapuval oldották meg. Mögötte, már a mésztufába mélyítve alakították ki a fogadórészt. A barlang kiépítésénél fontos szempont volt, hogy a mozgáskorlátozottak számára is látogatható legyen. A járatok padozatát olyan mértékig süllyesztették, hogy kényelmes legyen a körséta.
A könnyebb túravezetés érdekében a két északi irányú járatot egy új mesterséges vágattal kötötték össze. Ott, ahol tartani lehetett a kőzetpotyogástól, megerősítették a boltozatot.
A barlang termeit, folyosóit végigjárva földtani, helytörténeti kiállítás fogadja a látogatókat. Kellemes hőmérsékletben egy érdekes, talán ha egyórás séta. Nagyon megéri. Már csak arra gondolva, hogy már száz évvel ezelőtt is milyen örömteli szenzációt jelentett elődeinknek.

Édesvízi mészkőben alakult ki

Geológiai értelemben fiatal barlangról van szó, pár tízezer éves lehet. Eredetileg több bejárata is volt, ezeket idővel felszámolták, csak egyet hagytak nyitva. Megmaradt még a Rókalyuknak nevezett meredek kürtő, ezt most ugyancsak elzárták.
A barlang üregeit a Tettye-patak alakította ki, édesvízi mészkőben. Ilyen Magyarországon csak Lillafüreden és Budán van. A felszíni vizek elnyelődése miatt az üregek fokozatosan szárazra kerültek, ezeket kötötték össze, használták később az emberek.
Adott más „hasznot” is a mésztufabarlang: az üregeiben lerakódott finom iszapot pipaagyagként is hasznosították a pécsiek.

„...hazánk határain túl is, versenytárs nélkül fog vezetni”

„Csendben, eddig csak kevesek által tudva, de annál lázasabb munkával, egy természet adta bámulatos alkotás áll jelenleg feltárás alatt, városunk közvetlen közelében, a Tettye alatti mésztuffa szirtekben, melynek hasonmása hazánkban egyáltalában nincsen s a távol nyugaton is csak világ emporiumok közelében vagy fejedelmi birtokokon... is miénk mellett eltörpülő dimensiókban és mesterséges utánzatban található fel...
Örömmel jelezhetjük, mikép a legutóbbi hetek valóságos forduló pontot fognak képezni a Tettye történetében, amennyiben az említett eddig ismeretlen volt barlangüregek föltárásával oly természeti alkotásokat varázsolt elénk a Tettye földalatti világa, mely messze földön – bízvást mondhatjuk – hazánk határain túl is, versenytárs nélkül fog vezetni... Maga a kőzet, melyben az üregek képződtek... aenok alatt leülepedett mésztufa... szederkő, mészkarbonát kőzetből áll...
A barlangban folyó munkálatok már addig is annyira haladtak, hogy remélhetőleg a juniusi ünnepély alkalmával, a nagy közönség részére városunk ez új látványossága, legalább annak egyik ágazata már be lesz mutatható.”

(Pécsi Napló, 1906. május 31. Miskovszky Emil, a Mecsek Egyesület barlangkutató szakosztály vezetője)

Lelkes méltatás

„A legszebb alakulat ez a bejáró tágas, szabályos boltivvel, melynek a természet által kölcsőnzött méltóságához ismét hozzájárul a kultúra: villanyteknika fejti ki, itt és az egész barlangon át a maga szépségeit.
Óriási, 14 méter hosszú sárkány terül itt el a barlang felső részén, most buvik elő a földből, karmaival kapaszkodik a mennyezetbe...
Hatalmas ichtioszaurus függ a levegőben, egy oromra támaszkodva. Majd kék tóhoz érünk, melynek azúrszinű vizéből élénken kandikálnak ki a békák, míg a szemben lévő gombaterepen még a gombatudósoknak is érdekességet nyújt a Zsolnay gyár. ”
(„Duhaj”, Pécsi napló, 1906 július)

Látnivalók föld alatt, föld felett

Számos látványelem mellett – ilyenek a sárkány, a Tettye-, illetve barlang történetét bemutató animáció, a barlanglakás, a kőzetbemutató (mecseki kőzettípusok, illetve az ezekből készült jelesebb pécsi épületek), a karsztot bemutató működő makett – különböző tablókról is alapos ismereteket szerezhetnek a látogatók: a Tettye a magyar irodalomban, Reéh György (1862-1932), a Tettye koronázatlan királya, a Tettye eredeti, természetes állapotában és az ókorban, a középkorban, a török hódoltság idején, a XIX–XX. században.