" ...Kis-Kócsidban élt egy telkes gazda, Úgy gondolta, lesben áll a vadra ... Jő egy vadkan. Most lép ki a földre. Fegyvert gyorsan, vágott vassal töltve! Rámered a puskacső a vadra. Dörg a völgy ... de nem talál a gazda. "Hol a disznó?" - szól az ember lázban. "Ebugatta! Megállj! Várj kan! Várj kan!"..."

A település Baranya megye keleti részén, a térségi központ, Pécsvárad szomszédságában fekszik, a megyeszékhelytől 17 kilométernyire. Akár Pécs felől, akár a szomszédos Tolna megye irányából egyszerűen megközelíthető: a 6-os főútról közvetlenül a faluba hajthatunk.

Ebből a kicsi versrészletből, - melynek költője nem ismert - talán ki lehet találni, hogy volt egyszer egy Kócsid nevű falucska, ami a kétbalkezes vadász kétségbeesett ordibálása miatt valahogy átkeresztelődött Várjkan, vagy érthetőbben Várkony-ra. S mivel mindez a Zengő hegy erdeiben történt, hát egyszerűen Zengővárkony lett később a falu neve.

Zengővárkonyt - a pécsváradi alapítólevél szerint - Szent István, az államalapító adományozta a pécsváradi bencés monostornak. Az Árpádok alatt villa Varkun, Warkun majd Varkony néven írják le.

A települést a debreceni kollégium könyvtárában őrzött dokumentum görög eredetűnek mondja, melyet a török elől menekülő görögök népesítettek be. Egy Basilius nevű görög remete nevét viseli a falu fölött fakadó jóízű Balázs-forrás. A Tótok Szőleje határrész pedig Morvaországból idemenekült husziták emlékét őrzi.

A Zengő-vidék magyarsága megőrizte ősi kultúráját és házassági kapcsolatait a Tolna megyei Sárközzel és Dél-Baranyával. Különösen a női viselet színpompás: a fiatal leányok pártája, a színes pántlikákkal, gyöngyökkel díszített "tornyos bársony" vagy a fiatalasszonyok főkötője, a flitterrel, islanggal díszített ternószoknya, rajta a más mintájú kötény. A népi hagyományokat élteti ma is a Zengővárkonyi Hagyományőrző Népiegyüttes.

Régen leginkább a gesztenyeszüret idején találkoztak a sárközi és az itteni református fiatalok. Ezt a hagyományt eleveníti fel a páros években tartott Leányvásár, páratlan években pedig a Gesztenyeszüret a Zengő alján című program.

Zengővárkony kincseit először lelkipásztora, Fülep Lajos (1885-1970) művészetfilozófus tárta az 1930-as években a magyar közvélemény elé. Fülep 1929-1949 között volt a falu református papja.

 

A szelídgesztenyés erdőben, a Pécsváradra vezető úthoz közel nyugszik, végső akarata szerint, Rockenbauer Pál, a Másfél millió lépés Magyarországon című honismereti tv-filmsorozat készítője.

Dombay János őskori ásatásai itt hozták felszínre a "Zengővárkonyi Madonna" agyagszobrocskáját, amely a pécsi múzeumban látható.

A tojásmúzeum

A tojásfestés, a tojáshímzés szerves része a Húsvéthoz kapcsolódó népi hagyományoknak, ugyanakkor önálló népmûvészeti ággá fejlõdött, s a díszített tojások az ünneptõl függetlenül is elõállítható, gyûjthetõ, kiállítható mûtárgyakká váltak. A múzeum a népmûvészeti tojásdíszítmények változatos és gazdag gyûjteménye. Gyûjtõköre elsõsorban Európa, kiemelten a Kárpát-medence. Hazai tojásfestõk és díszítõk alkotásai tájegységenként mutatjuk be. A múzeumban megtalálhatók az Európában ritkábban elõforduló, távolabbi tájak kultúráját reprezentáló izraeli, kínai, indonéziai darabok is. A vitrinekben helyet kapnak a tojásmotívumot felhasználó népi iparmûvészeti és iparmûvészeti alkotások. A múzeum fejlesztése során létrehozandó szakkönyvtár és kutatószoba a gyûjtemény múzeumi igényeknek megfelelõ katalógusával együtt az érdeklõdõk mélyebb szakmai igényeit is jól fogja szolgálni. Minden évszakban látogatható   Nyitvatartás: • március 15 - október 31    10-18 óráig • november 1 - március 14   10-15 óráig Minden szerdán szünnap. A múzeum és a tájház közös belépõje: • Felnõttek 300.- Ft; • gyermekek, diákok,    nyugdíjasok 150.- Ft; • családok 500.- Ft; A múzeumban kiállÍtott legszebb darabokról mûvészi képeslapok illetve másodpéldányok a helyszÍnen megvásárolhatók. Tájház Cím. Kossuth u. 6. Tel: 72/466-581 A gyűjtemény a fentebb már említett Császár Jánosnak köszönhető, mert eredetileg ő kezdte egybegyűjteni a falu lakóitól az évszázadokon át megőrzött családi kincseket, a tulipános ládát, a faragott, festett ősrégi bútorokat, a csipkemintás ágypárnákat, a tarka, hímzett terítőket. A ház eredeti építője Dékány Máté volt, nevének kezdőbetűit ma is őrzi az oromfalon látható monogram. Ha nyáron jár ott a látogató, a napsütötte gang tele van vidáman nevető muskátlival, és ott érezni igazán, milyen kellemes a forróság elől egy vastag, vályogfalú hűvös szobába belépni.   Szalma-kincs-tár Cím: Arany J. u. 69. Tel: 72/466-136 "A kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egy-kettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi azt magának."                                                   Kodály Zoltán A városi ember el nem tudja képzelni, mi mindent lehet/ne/ett szalmából készíteni! A szalmafonások, a rafináltan összefűzött apró szálacskák csodás mintákat adnak, és hihetetlen, kifogyhatatlan sorát mutatják a világ egymástól messze élő népeinek fantáziájából. A kiállítás anyaga, a világ 15 országából származó mintegy 400 szalmából készült tárgy Tüskés Tünde közel egy évtizedes gyűjtő és kutató munkájának az eredménye. A SZALMA-KINCS-TÁR ideális környezetben, a falu egyik műemlék jellegű házában kapott helyet. A tudományos igénnyel megrendezett kiállítás bemutatja a szalmából készíthető tárgyak sokféleségét, összefoglalja mindazon eljárásokat, amelyekkel a szalmából kultikus, használati és dísztárgyakat lehet készíteni, továbbá bemutatja a különböző technikákhoz szükséges eszközöket, szerszámokat is. A szalmafonó hagyományok bemutatásán túl a jelenkori, modern, művészi megfogalmazásoknak is helyet ad, ezzel igyekszik a legjobbat megőrizni a múltból, s ablakot nyit a jövő felé is. A magyarországi, erdélyi, bácskai és felvidéki szalmatárgyakon kívül, gazdag anyagot találunk itt Mexikóból, Svájcból, Japánból, Kínából, Hollandiából, Angliából, Amerikából, Ausztráliából, Svédországból, Litvániából, Oroszországból, Belorussziából és Németországból is. Két udmurt baba, 19. századi kalapcsipke mustralapok és egy huicita indián ceremónia kalap különleges értékei a gyűjteménynek. A szalmafonás történetét és a más európai szalmaközpontokat bemutató rész mind néprajzi, mind történeti szempontból olyan értékekre hívja föl a látogató figyelmét, amelyeket az anyag egyszerűsége, hétköznapisága miatt nem mindig veszünk észre. A muzeális gyűjtemény - melyet a wohleni (Svájc) és lutoni (Anglia) múzeumok is támogattak, valamint a kaliforniai Museum of American Straw Art testvér múzeumnak ismert el -, nemcsak a szalmafonóknak hanem a kutatóknak, néprajzosoknak is számos újdonságot tartogat, a faluba látogató turistáknak pedig igazi esztétikai élményt kínál. A múzeumban nyaranta bemutató foglalkozásokat, táborokat szerveznek. A látogató a témával kapcsolatos könyveket, képeslapot és míves szalma tárgyakat vásárolhat. A SZALMA-KINCS-TÁR létrejötte és megnyitása egy magánember és egy falu egyesült erejéből született a köz javára.     Vászonszövő műhelyek Ördög Béláné - Kossuth L. u. 6. (Tel: 72/466-158) Horváth Jánosné - Arany J. u. 81. (Tel: 72/466-133) Fenti kiállítások nem tartanak állandóan nyitva, ezért látogatás esetén célszerű az időpontot előre egyeztetni! Rockenbauer Pál sírja Az 1974-ben védetté nyilvánított 56 hektáros területen 300-400 éves szelídgesztenyefákat is láthatunk. Az egyik öreg fa alatt nyugszik Rockenbauer Pál, akit saját kérésére 1987-ben ide temettek. Rockenbauer Pál 1933-ban Budapesten született, a budapesti tudományegyetemen szerzett diplomát. A Magyar Televízió munkatársaként a Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozatában mutatta be hazánk és a gyalogtúrázás szépségeit.