A kiváló stratégiai adottságú terület legmagasabb pontján az i.e. VIII-VII. században földvár épült. A mintegy 80 holdnyi területet elfoglaló Jakab-hegyi erődítmény közepén találhatók a középkori alapítású pálos kolostor romjai. A templomot a XV. században alakították ki a ma látható formájában. Az 1930-as évek végén a pálosok remeteházat építettek fel itt, ennek maradványain esőbeálló épült.

A Zsongor-kő (570 m) sziklafalának tetején kialakított kilátópontról nagyszerű a kilátás. Mélyen, a völgyben Cserkút és Kővágószőlős, távolabb a Dél-baranyai-dombság, illetve a szlavóniai Papuk-hegység vonulatai látszanak.

A Jakab-hegy déli oldalában a Babás szerkövek bizarr alakú sziklacsoportj vörös homokkő anyagú, a csipkézett felszínű sziklák látványos tornyokként, kőgombákként tagolják a hegy délnyugati, meredek oldalát. A Jakab-hegy régészeti és természeti értékei védettséget élveznek.

Ajánlott útvonal:

Az Éger-völgyből indulva (ahová a 22-es, 23-as, 24-es autóbuszokkal juthatunk el), érhetjük el a Nyugati-Mecsek legmagasabb pontját a Jakab-hegyet (602 m). Az Éger-patakon átkelve a Z és a K+ jelzésű ösvényen haladhatunk. Elhaladva a Delelő-kút mellett, újabb fahídon kelünk át, melyről egy mesterségesen kialakított vízesés látványát élvezhetjük. A tisztáson szalonnasütő, asztalok, padok állnak a kirándulók rendelkezésére.

A tisztás északi végénél a K+ jelzésű gyalogút jobbra, az Éger-völgyben vezet tovább. Ha átkelünk a patakon a Z jelzést követve meredek kapaszkodón érjük el az erdei tornapályát, majd megérkezünk a "mohosi kiskút" forrásához. Innen továbbra is a Z jelzést követve, enyhén emelkedő úton érjünk el a Jakab-hegyet. A hegytetőn található földvár az i.e. VIII-VII. században épült. A vár két részből áll, a nagyobbik kb. 500 méter széles és 800 méter hosszú területen fekszik, ennek oldalához csatlakozik egy 550×250 métert magába foglaló magasabban épült sánc, az ún. fellegvár. A földvár közepén találhatók a középkori Pálos kolostor romjai.
A K jelzésű útról a földvár dél-nyugati sarkánál balra térve, elhaladva a Remete-barlang előtt máris a Zsongor-kő
(570 m) tetején kialakított kilátóponton áll a túrázó. Visszatérve a K jelzésű útra a földvár dél-nyugati sarkától 150 méterre húzódik a földvár egykori lakóinak kb. 300 sírhalomból álló temetője.

A K jelzésű úton a földvár felé jobbra letérünk a K∆ jelzésre, mely egy meredek ösvény lefelé. A sziklás út a Mecsek egyik legmeredekebb, de egyben leglátványosabb turistaútja. Érdemes kitérőt tenni a P∆ jelzésen a Babás szerkövek bizarr alakú csoportjához. E kövek anyaga a földtörténet ó- és középidőzakának határán keletkezett.
Visszatérve a K∆  jelzésre, az út egy fokozatosan enyhülő lejtőn halad, végül Cserkút község északi határához érünk.

A Jakab-hegy régészeti és természeti értékei védettséget élveznek!